pénzügyi válság

Mit tanultunk a tíz évvel ezelőtti Lehman-csődből?

Tíz évvel ezelőtt ment csődbe a Lehman Brothers, ami olyan eseménysor kezdete volt, amire nagyon kevesen számítottak. A csőd mély nyomot hagyot a tőzsdéken is, rég nem látott esés bontakozott ki, van olyan tőzsde, amelyik még mindig nem heverte ki a megrázkódtatásokat. A befektetők számára a sok tanulság közül az egyik legfontosabb, hogy függetlenül attól, mennyire érzik a tőkepiaci környezetet biztonságosnak, érdemes diverzifikációval, stopp-loss megbízásokkal, a pozíciók méretének helyes megválasztásával megfelelően kezelni a kockázatot, mert nem a 2008-2009-es volt az utolsó.

Világvégére, tőzsdei összeomlásra számítasz? Akkor ezt a befektetést neked találták ki!

A 12 milliárd eurót kezelő Algebris Investment egy világvége-alapot dob piacra, miután egyre több intézményi befektető gondolja úgy, hogy a következő pénzügyi válság már rég esedékes lenne - írja a Financial Times.

Nem tanultak a bankok a válságból, állítja a volt brit miniszterelnök

Gordon Brown, Nagy-Britannia volt miniszterelnöke új könyvében erős kritikákat fogalmazott meg a brit bankszektorral kapcsolatban. A brit Munkáspárt egykori vezetője szerint a pénzintézetek nem tanultak a 2008-as válságból, így a szektor ma is nagy veszélyeket hordoz magában - írja a Financial Times.

A nap legszebb ábrája, amibe mi is belehabarodtunk

Egyetlen ábra arról, kik szívták meg igazán a legutóbbi válságot

Azt eddig is tudtuk vagy legalábbis gondoltuk, hogy a válságok mindig a szegényebbeket érintik rosszabbul anyagilag. Egy új kutatás szerint az elmúlt öt amerikai válságból a legutóbbi, 2008-as válság volt a legrosszabb a szegényeknek.

Egy állami bankmentés, amivel az adófizetők is jól járnak

A napokban tartották meg a brit Lloyds bank éves közgyűlését, ahol elhangzott, hogy az állam az utolsó fennmaradó részesedését is eladja a bankban. Az állami részesedés-eladásokkal az adófizetők is jól járnak, mivel az állam összességében legalább 500 millió fonttal többet kap vissza, mint amennyit eredetileg 2009-ben a bank megmentésére fordított - számol be a hírről a Financial Times.

Elfogadták a Wells Fargo végrendeletét a hatóságok

Kielégítőnek találták az amerikai hatóságok a Wells Fargo végrendeletét, ezzel pedig megszűnhetnek a bankkal szemben korábban felállított szankciók - írja a Reuters.

Rémálom az Economist címlapján

Nem csak Kína bankrendszere vagy az eurózóna miatt kell aggódni, a globális pénzügyi rendszerre ugyanis még legalább olyan negatív hatással bírhat az amerikai lakáspiac is. Igen, az a lakáspiac, amely a 2008-as válság kirobbanásának mozgatórugója is volt, és igen, az a lakáspiac, ahol a problémákat okozó szörnyet még mindig nem sikerült térdre kényszeríteni - írja az Economist.

Soros: ez már súlyos pénzügyi válság (2.)

A Brexit nem csak annak a lehetőségét teremtette meg, hogy újragondolják az Európai Unió működését, hanem két fenyegető veszélyt is súlyosbít - mondta Soros György az Európai Parlamentben tartott beszédében. Ugyanakkor szerinte a Brexit már nem tűnik "megmásíthatatlan ténynek" - írja a CNBC.

Szupernóvaként robbanhat a következő pénzügyi válság

A 10 ezer milliárd dolláros negatív kamatú kötvénypiac Bill Gross kötvényguru szerint "egy szupernóva, ami egy nap fel fog robbanni", utalva ezzel az egyre növekvő aggodalomra, amit a korábban még elképzelhetetlennek tartott negatív kötvénykamatok okozta pénzügyi jelenség váltott ki - írja a Financial Times.

Játszunk egy pénzügyi rendszert rombadöntőset?

Nyakunkon az újabb pénzügyi válság? - Aggódik az IMF

Egy újabb pénzügyi válság veszélyeire figyelmeztetett szerdán a Nemzetközi Valutalap. A legnagyobb kockázatnak láthatóan a feltörekvő piacok, köztük Kína vállalatainak eladósodottságát tartja az IMF, ami a nem teljesítő hitelek megugrásával fenyeget. Aggódik ugyanakkor a fejlett országok monetáris szigorítása miatt is a nemzetközi szervezet, ez ugyanis szerinte likviditási feszültségeket generálhat a piacokon.

Hatalmas összegtől esett el tavaly Magyarország

Magyarország a hosszú távon is fenntartható lehetőségeihez képest a 2002-2007 közötti időszakban átlagosan évi 0,4-0,5 százalékkal gyorsabban növekedett az eladósodáshoz köthető többletkereslet miatt. A megbomlott pénzügyi egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések és egyéb tényezők következményeként viszont a 2009-2013 közötti periódusban a gazdaság kínálati lehetőségeihez képest évente 1,2-1,5 százalékkal alacsonyabb növekedést figyelhettünk meg - mutat rá a fenntartható gazdasági növekedés témakörében fájdalmas igazságra Várpalotai Viktor. A Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője tehát azt hangsúlyozza, hogy Magyarországtól a válság előtti évek eladósodása nagy árat követelt, hiszen a válság előtti egy egységnyi többletjövedelemért a válságot követően közel két egységnyi jövedelemről kellett lemondanunk. Ez tavaly konkrétan azt jelentette, hogy ha szükségtelen lett volna az elmúlt években megfigyelhető kényszerű adósságleépítés, akkor Magyarország GDP-je 2013-ban a megfigyelthez képest több mint 800 milliárd forinttal magasabb lehetett volna. Az alábbiakban Várpalotai Viktor írását közöljük.